Az Egyesület lapja:
a MAGYAR GEOFIZIKA

1960-ban az Egyesület indokoltnak tartotta, hogy saját lapot adjon ki, részben a tagság publikációs lehetőségeinek szélesítésére, részben a külföldi szakirodalom ismereteinek elterjesztésére (egy rövid történelmi visszapillantást mellékelünk). Most a lap 50. évfolyamát szerkesztjük. Itt a honlapon első lépésként a közelmúltban megjelent számok tartalomjegyzékét és a szakcikkek tartalmi kivonatát ismertetjük (magyarul és angolul). Szándékunk az, hogy az Egyesület nyomtatott és elektronikus kiadványa (azaz: a lap és a honlap) kiegészítsék egymást: a honlap a gyors és színes híradás eszköze, a MAGYAR GEOFIZIKA pedig a hagyományos információközlés útja legyen. Ugyanilyen szándék az is, hogy a lap az interneten is olvasható legyen. A szándék egy része már valóra vált: 2009 nyarától a lep teljes terjedelmében (PDF formátumban) olvasható tagsági regisztráció után (a regisztrációt, azaz a hozzáférés kódját az Egyesület titkárságától lehet kérni).

50. évfolyam, 2. szám

(2009)

 

Megváltozott a Magyar Geofizika Szerkesztőbizottsága  53

Kritika            53

MGE

Geomágneses világkongresszus Sopronban           54

2009. évi Ifjú Szakemberek Ankétja           56

EAGE

71. EAGE Konferencia és Kiállítás — Amsterdam           57

szakcikkek, cikkek

A CEL08 szelvény geofizikai vizsgálata - Kiss János        59

Természetes gamma-spektrum és termikus neutronokkal gerjesztett gamma-spektrum mérése bizmut–germanát szcintillációs detektoros mérőrendszerrel mélyfúrás-geofizikai feladatoknál - Henézi Ferenc, Kollár László, Lovas Andor, Vízvári Zoltán           75

Szemelvények a magyar geofizika történetéből VI. - Szabó Zoltán        82

Holdújév az ELGI-ben mongolokkal és Mongóliát járt magyarokkal, és ami ennek kapcsán eszünkbe jut - Nemesi László           89

hírek, beszámolók

Az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény          94

Kitüntetéses oklevelek átadása Miskolcon           98

Az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány 2008. évi közhasznúsági jelentése      98

IN MEMORIAM

Szerecz Ferenc           100

 

50. évfolyam, 1. szám

(2009)

 

Tóth Lajos méltatása            1

Bejelentés      1

MGE

Közgyűlési beszámoló           2

Az MGE közhasznúsági jelentése   13

MGA beszámoló       16

szakcikkek

Magnetotellurikus mérések inverziója a látszólagos fajlagos ellenállás eltolódásának figyelembe vételével - Prácser Ernő, Kiss János      18

Földrengések piezomágneses modellezése - Lipovics Tamás        29

Cikkek

Az első Ifjúsági Ankét - Molnár Károly       41

hírek, beszámolók

A „Pro Geophysica” díj 2008. évi kitüntetettjei …            42

Eötvös koszorúzás      46

IN MEMORIAM

Dankházi Gyula          47

Dr. Szabadváry László           49

Balogh Aladár            51

Szabó Imre      52

 

49. évfolyam, 4. szám

 

 

Elköszön a szerkesztő           133

A Föld éve

A Földév eredményei és tanulságai 134

szakcikkek, cikkek

Az Egységes Országos Magassági Alaphálózat (EOMA) graviméteres mérései - Csapó Géza           138

A Szeghalom környéki metamorf aljzat kiemelkedés szerkezetfejlődése és felépítése kőzettani és szeizmikus adatok alapján - M. Tóth Tivadar, Redlerné Tátrai Marianna, Kummer István 143

Szemelvények a magyar geofizika történetéből V. - Szabó Zoltán          152

hírek, beszámolók

2008, külföldi konferenciák tükrében: Bécs, Oslo, Peking, Sezana, San Francisco — 2008-as W. B. Agocs & E. B. Agocs-díj — Rendezvénynaptár 158

In memoriam

Nagy Sándor  162

Szilágyi Lajos 164

 

49. évfolyam, 3. szám

 

 

TISZTELT KOLLÉGÁK!

Évfolyamtársak voltunk…   97

MGE

Tisztelet az éveknek — A Szeniorok Bizottságának hírei — Wim Goudswaard átvette a Tiszteleti Tag kitüntetést      101

szakcikkek

A magyarországi gravimetriai alaphálózatok vonatkoztatási rendszereinek összehasonlítása - Csapó Géza  105

Termikus földköpeny-konvekció kétdimenziós numerikus modellezése különböző geometriák esetén - Herein Mátyás, Galsa Attila, Lenkey László, Süle Bálint 111

hírek, beszámolók

Meskó Attila temetése — Változások a magyar EAGE csoportnál — HUNGEO 2008 — Beszámoló a nagykanizsai VII. Földtudományi Ankétról — Üzenet onnan, ahol a teljesítményt nem feltétlenül lóerőben mérik — Rendezvénynaptár           124

In memoriam

Dr. Meskó Attila       129

 

49. évfolyam, 2. szám

 

 

TISZTELT KOLLÉGÁK!

60 éves a MTESZ — Mea culpa …            65

MGE

Peltoniemi Budapesten — Tájékoztató az MGE javára felajánlott 1%-ok felhasználásáról    67

szakcikkek

Keressük a Hopkinson-hatást, azaz a Curie-hőmérséklet közelében történő jelentős szuszceptibilitás-növekedést a Pannon-medencében - Ádám Antal          68

A földköpenyben zajló konvekcióról - Galsa Attila, Lenkey László, Süle Bálint, Herein Mátyás        75

Régészeti kutatás céljából végzett mágneses mérések Porolissumon - Petrovszki Judit, Lipovics Tamás, Lenkey László, Pethe Mihály, Ferencz Edith, Herein Mátyás       88

Válasz Stomfai Róbert megjegyzéseire (2008. évi 1. szám) Az árapály és a dagálysúrlódás nagyságrendjének áttekintése c. cikkhez (2007. évi 2. szám) - Ónodi Tibor  95

hírek, beszámolók

MTESZ sajtótájékoztató      96

 

49. évfolyam, 1. szám

 

MGE

A Magyar Geofizikusok Egyesületének 2008. április 25-i közgyűlése — Koszorúzás Eötvös Loránd sírjánál — Beszámoló az MGE elnökségének az éves rendes közgyűlést megelőző időszakban végzett 2008. évi munkájáról              1

szakcikkek

Két valószínűségi változó korrelációjának különböző mérőszámai - Steiner Ferenc, Hajagos Béla     27

A polilogaritmus függvények bevezetése a mérnöki gyakorlatba - Ónodi Tibor           34

Szemelvények a magyar geofizika történetéből IV. - Szabó Zoltán        45

Yotta — Megjegyzések Ónodi Tibor: Az árapály és a dagálysúrlódás nagyságrendjének áttekintése c. cikkéhez (2007. évi 2. szám) - Stomfai Róbert           52

hírek, beszámolók

Akadémiai székfoglaló, vendégekkel — A PRO GEOPHYSICA 2007. évi kitüntetettjei — Az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány 2007. évi közhasznúsági jelentése — Véget ért a centenáriumi év az ELGI-ben — MTESZ-díj 2008 — Eötvös Loránd fizikai tanulmányi verseny Celldömölkön — Könyvismertetés — Rendezvénynaptár    53

 

48. évfolyam, 4. szám

(2008 május)

 

Beszámoló az MGE elnökségének 2006. és 2007. évi tevékenységéről — Pályi András

A Szeniorok Bizottságának hírei  – Aczél Etelka

 

A Hold, a Vénusz és a Mars globális gravitációs anomáliái. A Mars négy lokális gravitációs anomáliájának kvantitatív értelmezése – Kis Károly, Patrick T. Taylor, Puszta Sándor, Toronyi Bence, Wittmann Géza

A Lunar Prospector, a Magellan és a Mars Global Surveyor űrszondák mérései részletesen feltárták a Hold, a Vénusz és a Mars topográfiáját és gravitációs anomáliáit. A morfológiai analízisből és a gravitációs anomáliák értelmezéséből megbízható következtetések vonhatók le a Hold és a két bolygó tektonikai folyamataira. A Marson található Alba Patera és az Arsia Mons vulkánok, továbbá az Argyre és Isidis becsapódási kráterek által okozott gravitációs anomáliák értelmezése a Bayes-féle inverzióval történt. Az inverziós számításokban a Laplace-féle valószínűségi sűrűségfüggvényt használtuk. Az inverzió modellje véges kiterjedésű vertikális henger, amelynek sugarát, valamint felső és alsó lapjának mélységét határoztuk meg. A Bayes-féle következtetésben szereplő optimum feladat numerikus megoldása a simulated annealing módszerrel történt. Az Alba Patera gravitációs anomáiáját modellező henger becsült paraméterei: sugár = 320 km ± 49 km, felső lapjának mélysége = 6km ± 4,8 km, alsó lapjának mélysége = 38 km ± 10 km. Ezeknek a paramétereknek értékei az Arsia Mons esetében: 182 km ± 42 km, 4 km ± 4,7 km és 57 km ± 15 km; az Argie vonatkozásában: 355 km ± 59 km, 25 km ± 5 km, 31 km ± 8,3 km; míg az Isidis esetében 336 km ± 57 km, 21 km ± 5 km és 38 km ± 9 km. A vulkanikus eredetű gravitációs anomáliák inverziójából meghatározott ható alja a marsi kéreg nagyobb mélységeiben található. Ezek a nagyobb mélységek a vulkánt létrehozó hőoszlop indikációi lehetnek.

Vibrátor forrásjel analízis geofonjelek segítségével – Scholtz Péter

A legkorszerűbb nagy felbontóképességű, nagy hatékonysággal végrehajtható reflexiós szeizmikus mérések meg­követelik, hogy a vibrátoros forrás jelformáját minél pontosabban megismerjük. Ekkor speciális mérési módszereknél (pl. slip-sweep) eltávolíthatók a harmonikus torzítás okozta zajok. Ennek érdekében kerül bemutatásra egy elemihullám-transzformáción (wavelet transformation) és frekvenciatartománybeli osztáson alapuló feldolgozási eljárás, mellyel a szeizmikus jeleket terjedésük és mérésük során érő ismeretlen konvolúciós hatások eltávolíthatók és vibrátoros jelgerjesztés esetén a forrásra jellemző amplitúdó- és fázisviszonyok tanulmányozhatóvá válnak.

A jövőbeni reflexiós szeizmikus mérésekhez közelítő kísérleti mérésben a felszínen elhelyezett geofonokon észlelhető direkthullám-beérkezések nyújtanak segítséget a vibrátor által kibocsátott jel analíziséhez. A mérés adatait vizsgálva bizonyítom, hogy a javasolt analizáló módszer valóban eltávolítja a konvolúciós hatásokat, és így meghatározásra kerülhetnek a vibrátoros forrás kimenő jelében a harmonikus torzítás által létrejött felharmonikus hullámok amplitúdó- és fázisviszonyai az alapharmonikus jelhez képest. A vibrátoron mérhető gyorsulási adatok és a számított földerőjel arányait összevetem a geofonok jeléből számított arányokkal. A harmonikus komponensek összehasonlítása a számított földerő-közelítés jóságáról nyújt információt. Az elért eredmények felhasználhatók a vibrátoros mérési adatok előfeldolgozásához.

 

hírek, beszámolók

EM indukciós konferenciák az IUGG 2007. évi általános ülésszakán Perugiában (Olaszország)

Centenáriumi ünnepségek a Geofizikai Intézetben — Hegybíró Zsuzsanna

I. Országos Földtudományi Diákköri Konferencia

Eötvös Loránd Fizikai Tanulmányi Verseny Celldömölkön

HUNGEO-2008 felhívás

Rendezvénynaptár

 

IN MEMORIAM: Dr. Szabó Géza Levente, Petőcz Viktor

 

 

48. évfolyam, 3. szám

2008 február

 

Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet rövid története – Bodoky Tamás

Tisztelet az éveknek — Hegybíró Zsuzsanna

A Szeniorok Bizottságának hírei – Aczél Etelka

 

A CEL07 mélyszeizmikus szelvény újraértékelése – Posgay Károly, Kovács Attila Csaba, Csabafi Róbert, Bodoky Tamás, Hegedűs Endre, Fancsik Tamás, Rigler Balázs 

A mélyszerkezet-kutató szeizmikus hálózatban mért CEL07 szelvény adatainak kiegészítésével, bejelölésének átvizsgálásával, újraszerkesztésével és értelmezésével kapott eredmények a szelvény menti szerkezetek megismeréséhez új adatokat adtak. A Keleti-Alpok és a Pannon-medence tektonikai szerkezetének kutatása egyre újabb ismereteket eredményez. A szerzők az utóbbi években kialakult képet vázolják és egészítik ki a CEL07 újbóli értelmezésének adataival.

A Kőszeg–Rohonci-hegység és környékének penninikumi korú kibúvásaitól DNy-ra futó szelvényből a Kőszeg–Rohonci kiemelkedés Ny-i folytatására lehet következtetni, amely a Tauern tektonikai ablak irányába esik. Ezt a nyúlványt (vagy gerincet) a felső kéregben az izosebesség-vonalak 4–6 km-es kiemelkedése mutatja. A Cseh tömb, a Balaton-vonal közelében (fúrásokból ismert) paleozoós kiemelkedések táján, továbbá a metamorf medencealjzatú Tisza egység szakaszán is a felsőkéregbeli izosebesség-vonalak feldomborodnak. Az Északi-Mészkő-Alpok, a Dunántúli-középhegység fiatal üledékekkel takart folytatása és a Száva egység mezozoós része alatt a felső kéreg izosebesség-vonalai elmélyülnek. A kéreg-köpeny határ mélysége a szelvény mentén a Cseh tömb alatt 35 km, a Központi-Alpok alatt 35–38 km, a Pelsoi és a Száva egységek alatt 27–28 km táján várható. A Közép-magyarországi vonaltól DK-re eső szelvény­részen a középső kéregben az izosebesség-szintek ugrásszerűen emelkednek, és valószínűnek látszik, hogy a Tisza egység sebességképe jelentősen eltér a szelvény többi részétől. A kéreg-köpeny határ a sebességugrással összhangban kisebb, kb. 25 km mélység körül lehet.

 

Szivárgási tényező becslés lehetőségei geofizikai mérések alapján – Zilahi-Sebess László, Fancsik Tamás, Török István, Kovács Attila Csaba 

Az elmúlt tíz évben az ELGI részt vett a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére irányuló földtani kutatásban. A kutatás során számos módszert alkalmaztak. Általában a geofizikai méréseket a kőzetek mechanikai tulajdonságok szerinti osztályozására, vagyis főleg a szerkezeti földtani kép körvonalazására használják, amivel többnyire nem közvetlen módon függnek össze a hidrogeológiai tulajdonságok. A kiértékelés eredményeként általában a közvetlen mért fizikai paraméterek alkotta teret szokták közölni némi földtani értelmezéssel, amely sok esetben nem igazán értékelhető a geológus szakemberek számára. Ennek a tanulmánynak a célja, hogy közelebb hozza a geofizikát a földtani értelmezésben valóban érdekes paraméterekhez, és egyben megmutassa a mélyfúrás-geofizika közvetítő szerepét a fúrásból származó hidrodinamikai információk és a felszíni geofizikai mérések közt. A kőzetek vízvezető-képessége a környezetvédelmi kutatások — mint például a radioaktív hulladék elhelyezéssel kapcsolatos vizsgálatok — fontos tényezője. A mérésekből szerzett tapasztalatok szerint a felszíni geofizikai mérések elektromos ellenállás–szeizmikus sebesség összefüggése nagyon hasonlít a mélyfúrás-geofizikai mérések (elektromos ellenállás és szónikus sebesség) alapján megállapíthatóhoz. A tapasztalatok szerint a mélyfúrás-geofizikai mérések alapján számított permeabilitás görbék alakja közelítőleg hasonló a rövid idejű hidrogeológiai tesztek (gyors­tesztek) alapján meghatározott szivárgási tényező görbékéhez. Ebből következik, hogy a mélyfúrás-geofizikai mérések alapján a hidrogeológiai adatokra normált empirikus összefüggések a felszíni mérések közti kapcsolatokra is át­vihetők, vagyis azokból a kőzetek potenciális áteresztőképességére információt nyerhetünk. Egyetlen megszorítás, hogy a felszíni geofizikai mérések alapján végrehajtott szivárgási tényező becslés csak tömbjellemző lehet, vagyis a hidraulikus permeabilitást egyfajta elsődleges porozitás függvényeként kezeljük.

A nehézségi erőtér szerkezetének és időbeli változásainak tanulmányozása gravitációs módszerrel – Csapó Géza 

A Föld aktuális alakjának minél pontosabb megismerése számos tudományos és gyakorlati szempontból fontos kérdés. A földalak és annak változásai szoros összefüggésben vannak a nehézségi erőtérrel, ezért a vizsgálatok alapvető szempontja a nehézségi erőtér szerkezetének egyre nagyobb felbontású (részletesebb) ismeretére való törekvés. A dolgozatban az egyes vizsgálati módszereket tárgyalja a szerző, különös jelentőséget tulajdonítva a Magyarországon mintegy 40 éve felhagyott Eötvös-ingás mérések felújításának. A dolgozat második felében abszolút módszerrel ciklikusan végzett nehézségi gyorsulás meghatározások eredményei alapján informál a nehézségi erőtér feltételezett hazai, hosszúidejű — regionális és lokális — változásairól.

Felszín alatti szennyeződések kutatása 2D és 3D egyenáramú elektromos módszerekkel; esettanulmányok – Nyári Zsuzsanna, Neducza Boriszláv

A felszín alatti szennyeződések roncsolásmentes kimutatása fontos lépés a környezeti diagnosztikai eljárások során. Az ilyen módszerek alkalmazásával lehetőség nyílik a szennyezőanyag kimutatására anélkül, hogy felmerülne a szennyeződés függőleges irányú továbbterjedése. Az egyenáramú elektromos mérési elrendezések hasznosnak bizonyulnak ilyen feladatok során, amennyiben vezetőképesség szempontjából a szennyezőanyag eltér a földtani környezetétől. A bemutatásra kerülő munka két kísérleti területen mutatja be különböző típusú 2D és 3D mérési elrendezések alkalmazásának lehetőségeit. Az eredményeket minden esetben független földtani és geokémiai vizsgálatok alapján érvényesítettük.

Advanced Seismic Acquisition and Processing (ASAP) — egy EU által finanszírozott nemzetközi kutatási projekt bemutatása – Scholtz Péter, Nyári Zsuzsanna

A 2006 nyarán érkezett értesítés szerint sikeres pályázati elbírálásban részesült az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) vezetésével, a Schlumberger Cambridge Research (SCR) és a WesternGeco mint partnerek által létrehozott közös pályázat az Európai Unió 6. keretprogram (FP6) Human Resources and Mobility (HRM) Activity Marie Curie Actions Marie Curie Host Fellowships for the Transfer of Knowledge (ToK) Development Host Scheme keretében. Ez a támogatási forma, melyre részben a hosszú angol cím is utal, alapvetően egy kutatási téma köré szerveződik és preferáltan az európai kutatók (de a világ számos kutatója) számára biztosít lehetőséget arra, hogy egy fogadó intézmény (ELGI) és néhány partner segítségével tudását gyarapíthassa, illetve a kutatási eredményekkel a fogadó intézményt gazdagítsa. A kutatási témában a szeizmikus mérés és feldolgozás területén kívánunk eredményeket elérni (az angol elnevezés a címben). A projekt 3 éves időtartamú, melynek során mintegy egymillió euró keretösszeg áll rendelkezésre külföldi kutatók magyarországi alkalmazására (maximum 2 év), a partnerek kutatóinak fogadására és a partnerek látogatására ösztöndíjas rendszerben. A keretösszeg a közös kutatási cél dologi költségeire is fedezetet nyújt. Beszámolónkban összefoglaljuk az előzményeket, bemutatjuk a partnereket, a kutatási témát és felvillantunk néhány részletet az első év eredményeiből.

A GEOMIND geofizikai metaadatmodell – Sőrés László

A geofizikai adatrendszerek tömege, heterogenitása, széttagoltsága jelentősen megnehezíti az adatok hasznosulását. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben az országos adatrendszerek kezelése során jelentős tapasztalat halmozódott fel, és felmerült az igény az adatrendszerek nemzetközi szinten való harmonizálására. A munka elindult és egy 14 európai intézményből álló konzorcium hozzájárulásával létrehoztunk egy geofizikai adatokra alkalmazható metaadat-szabványt, amely a létező és elfogadott ISO19115 metaadatszabvány kiterjesztése. A cikk ismerteti a szabványt, és konkrét példát mutat be annak alkalmazására.

Szemelvények a magyar geofizika történetéből III. – Szabó Zoltán 

 

hírek, beszámolók

2007–2008–2009: Magyar geofizikai évfordulók – nemzetközi geofizikai évek – Szarka László

50 éves a nagycenki geofizikai obszervatórium — Szarka László

AMEGA eredményhirdetés — Kilényi Éva

Rendezvénynaptár         

 

IN MEMORIAM: Molnár Károly (ELGI)    

 

48. évfolyam, 2. szám

2007 november

 

A Balaton üledékeinek paleomágneses mérése - Márton Péter   

A Balaton iszapjából vett két fúrómag mágneses tulajdonságait vizsgáltuk abból a szempontból, hogy az iszap remanenciája felhasználható-e a helyi földmágneses térirány holocén folyamán bekövetkezett változásainak nyomon követésére. A remanenciát hordozó ásványokat mágneses ásványtani módszerekkel azonosítottuk. A földmágnesség irányító hatására létrejött remanencia komponenseket váltóterű lemágnesezéssel előállított lemágnesezési görbék analízisével határoztuk meg. Azt találtuk, hogy — noha ezeknek a komponensek az átlag­irányai statisztikusan megegyeznek a helyi földmágneses tér holocénre vonatkozó átlagirányával — a finomabb részletek, vagyis a térirány időbeli változásai, az ún. évszázados változás az individuális irányok sorozatából nem ismerhető fel.

Tündérrózsák és a gravitációs tér?! - Kiss János, Szalma Elemér

Magyarország gravitációs lineamens-térképének készítésekor a feldolgozási eredményeinket összevetettük más adatokkal is, pl. geofizikai, geológiai és botanikai adatokkal. A hidrobotanikai és a gravitációs adatok együttes vizsgálata során meglepő korrelációt véltünk felfedezni…

Kutatásaink eredményeként megállapítottuk, hogy a vizes élőhelyeket és azon belül a jellegzetes növényfajok kialakulását egyértelműen a felszíni és mélységi vizek jelenléte, azok keveredési aránya határozza meg. Ugyanakkor a gravitációs erőtér jellegzetességei (pl. gravitációs lineamensek) azokat a mélybeli szerkezeteket jelezhetik, amelyeken keresztül a mélybeli vizek a felszínre kerülnek, biztosítva a tündérrózsák életfeltételeit.

Az árapály és a dagálysúrlódás nagyságrendjének áttekintése - Ónodi Tibor   

Néhány kagyló- és korallfaj mészvázának növekedésében napi, havi és éves ciklusok figyelhetők meg, ezekből megállapítható, hogy az év napokban kifejezett hossza a geológiai korok folyamán változott. Az Apollo-11 lézertükrére alapozott távolságmérések szerint a Hold évente 3,8 cm-rel (1½”) távolodik a Földtől. A Föld forgásának lassulását a modern időmérések és a történelmi csillagászati események feldolgozásai is igazolják. Mindhárom jelenség oka az árapály. Ennek megállapítása mellett azonban fontos a mennyiségtani elemzés is. Kérdés, hogy a három forrás energetikailag összhangban van-e egymással, és mekkora erők okozzák a jelenséget.

 

hírek, beszámolók

Felhívás az SPWLA Budapest Chapter működésének és aktivitásának megújítására - Császár János

Látogatás a Paksi Atomerőműben - Törökné Sinka Mariann

A Pro Geophysica 2006. évi kitüntetettjei  

 

IN MEMORIAM: Zsitvay Szilárd 

 

48. évfolyam, 1. szám

2007 augusztus

 

EGYESÜLETI ÉS EAGE HÍREK

Az MGE 2007. április 20-i közgyűlése (beszámoló) — PályiAndrás

A Szeniorok Bizottságának hírei — Aczél Etelka

cikkek

Penetrációs elektromos szonda modellezése véges elemes numerikus módszerrel Drahos Dezső, Galsa Attila

Két- és háromdimenziós véges elemes numerikus modellszámításokat végeztünk, hogy inhomogén környezetben megvizsgáljuk az elektromos penetrációs szonda vertikális és radiális érzékenységét. A numerikus modelleredmények alapján megállapítható, hogy a valós geometriájú szondára vonatkozó szondaegyüttható közel 50%-kal nagyobb a pontelektróda-elrendezéshez képest, mely (1) az elektródák közelében lévő penetrációs rudazat acéltestének és (2) az egymáshoz közel lévő véges kiterjedésű gyűrűelektródáknak együttes következménye. Homogén környezetben az elektródák által kibocsátott áramnak mintegy 23%-a nem a talajon, hanem a penetrációs rudazaton keresztül halad. Inhomogén környezetben ezen arány a közeg fajlagos elektromos ellenállásától függően 10–50% között változik a vizsgált közegmodellek esetén.

Fosszilis geoterma rekonstruálása a Bakony–Balaton-felvidék alatti felsőköpenyben Tihanyról származó peridotit xenolitok CO2 fluidumzárvány vizsgálatával Berkesi Márta, Hidas Károly, Szabó Csaba

A Bakony–Balaton-felvidéki Vulkáni Területhez tartozó tihanyi maar vulkán alkáli bazaltos magmája által megmintázott felsőköpeny peridotitok ortopiroxénjei a szokásosnál nagyobb mennyiségben tartalmaznak CO2 fluidumzárványokat. A petrográfiai megfigyelés két fluidumzárvány-generáció elkülönítését tette lehetővé, amelyet a mikrotermometria és a Raman-spektroszkópos vizsgálatok is megerősítettek. A termobarometriai számolások és a CO2-sűrűségértékek azt sugallják, hogy a Tihany alatti köpenyből származó peridotit xenolitok két, eltérő fizikai és geokémiai paraméterrel leírható köpenyrégióból származnak. A CO2-sűrűségértékekből kapott minimum bezáródási nyomás, valamint az ettől független egyensúlyi hőmérsékletértékek szerint a nyolc millió évvel ezelőtti geoterma felsőköpeny viszonyok között vizsgált szakaszának hőmérséklet-gradiense megközelítőleg 12 C/km.

hírek, beszámolók

Dr. Müller Pál 75 éves — Posgay Károly

A Geophysical Prospecting 2007. évi szerkesztőbizottsági üléseSzarka László

Az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány 2006. évi közhasznúsági jelentése

Kis Károly: "Általános geofizikai alapismeretek" (könyvismertetés) Bodoky Tamás

Ismertetés a GEOMIND projektről — Vértesy László

 

IN MEMORIAM

    Hámor Nándor

    Dr. Korpás László

 

47. évfolyam, 4. szám

2007 április

 

cikkek

    A geofizikai tárgyú otka projektek bemutatójának írásos anyaga — cikksorozat

 

hírek, beszámolók, EGYESÜLETI ÉS EAGE HÍREK

A Szeniorok Bizottságának hírei — Aczél Etelka

Aranydiplomások köszöntése  — Bodoky Tamás

 

47. évfolyam, 3. szám

2006 december

 

EGYESÜLETI ÉS EAGE HÍREK

Szellemi és földtani erőforrások a XXI. század elején (Geofizikai–földtani–környezetvédelmi vándorgyűlés és kiállítás, Zalakaros) — Császár János

A Szeniorok Bizottságának hírei — Aczél Etelka

Tisztelet az éveknek — Hegybíró Zsuzsanna

cikkek

A Nemzetközi Földmérés 1906-os budapesti konferenciájának hatása a geodézia és a geofizika fejlődésére — Völgyesi Lajos, Ádám József, Csapó Géza, Nagy Dezső, Szabó Zoltán, Tóth Gyula

A Nemzetközi Geodéziai Szövetség (International Association of Geodesy) jogelődje, a Nemzetközi Földmérés (Internationale Erdmessung) 100 évvel ezelőtt 1906. szeptember 20–28. között Budapesten, az MTA székházában tartotta általános közgyűlését. Ez a rendezvény szakmatörténeti szempontból azért kiemelkedő jelentőségű, mert Eötvös Loránd tudományos tevékenységét és a róla elnevezett Eötvös-inga mérési képességeit a földméréssel foglalkozó nemzetközi tudományos és szakmai közösség itt ismerhette meg elsőként. Az inga aradi bemutatásának hatására Sir George Howard Darwin beadványt nyújtott a kormányhoz, aminek következtében az ország irányító testülete 1907-től 3 éven keresztül Eötvös addigi éves működési költségének 15-szörösével támogatta a kutatásait, óriási lökést adva ezzel a műszer további fejlesztéséhez. Ennek eredményeként forradalmi fejlődés következett be a gravitációs kutatásokban, amelynek jótékony hatását a mai napig érezhetjük. Az Eötvös-inga-méréseket elsősorban ásványi nyersanyagok kutatása céljából végezték, azonban a mérési anyag a mai napig további felbecsülhetetlen értékű információkat rejt a geodézia számára is. Magyarországon a múlt században több mint 60 000 ingamérést végeztek, és az 1940-es évekig jóformán minden kontinensen az Eötvös-inga volt az egyik leggyakrabban és legsikeresebben használt geofizikai mérési eszköz. Cikkünkben az esemény 100 éves évfordulója alkalmából áttekintjük ennek geodéziai és geofizikai jelentőségét, és a konferencia hatását e tudományterületek fejlődésére.

Mikor alapították az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetet? — Bodoky Tamás, Szabó Zoltán

 

hírek, beszámolók

Az IAGA főtitkára Magyarországon (Konferenciaszervezési előkészületek Sopronban) — Szarka László

2006-os W.B. Agocs & E.B. Agocs-díj — Kis Károly

Zalakaros ’2006 (az egyesület elnökének beszámolója) — Hegybíró Zsuzsanna

Felhívás az egyetemi hallgatók támogatására — Hegybíró Zsuzsanna és Hegedűs Endre

 

IN MEMORIAM

Fejes Imre

 

47. évfolyam, 2. szám

2006 október

 

EGYESÜLETI ÉS EAGE HÍREK

A Geophysical Prospecting soproni szerkesztőbizottsági üléséről – Szarka László

 

cikkek

Az Ørsted, a CHAMP és a SAC-C mesterséges holdak mágneses méréseinek spektrális analízise – Kis Károly, Wittmann Géza

Az Ørsted, a CHAMP és a SAC-C mesterséges holdak totális mágneses méréseinek spektrális analízise a Yule–Walker- és a Burg-féle módszerekkel történt. Az analizált adatsorok 2001. július 28-án és 2001. augusztus 16-án végzett mérési sorozatok, melyeket az autoregresszív folyamat realizációjának tekintve, a folyamat együtthatóinak számát az Akaike-féle véges jóslási hiba és információs kritérium alapján lehet meghatározni. Az anomáliákban előforduló egyen- és kisfrekvenciás tartományt Gauss-féle felül áteresztő szűrő (az átviteli hullámhossztartomány <2320 km) alkalmazásával elimináltuk. Az Ørsted méréseiből meghatározott teljesítménysűrűség-spektrumokon a 2132 km, 1323 km, 463 km, 339 km hullámhosszúságnál határozhatók meg csúcsok; a CHAMP méréseiből meghatározott csúcsok a spektrumokban 2115 km, 1161 km, 891 km és 280 km hullámhosszaknál jelentkeznek. Ezek a meghatározott hullámhosszak a 2001. július 28-án végzett mérésekre vonatkoznak. A SAC-C regisztrátumok teljesítménysűrűség-spektrumain 2160 km, 230 km és 91 km hullámhosszaknál ismerhetők fel csúcsok.

Földrengés-előfordulások modellezése neurális hálózatokkal – Bodri Bertalan

Nagy földrengéseket megelőzően változások, átrendeződések történ(het)nek egy forrásterület szeizmicitásának eloszlási mintázatában, és általános vélemény, hogy ilyen változások tekinthetők a készülődő rengés legbiztosabb hosszú távú előjeleinek [Molchan, Kagan 1992; Eneva, Ben-Zion 1997a]. Jelen tanulmány ismerteti egy, a rengésgyakoriság (adott energiaszinten időegység alatt előforduló rengések száma) adatainak felhasználásán alapuló és erős (M ≥ 6,0) földrengések keletkezési idejének becslését célzó neurális hálózati modellvizsgálatunk eredményeit. Háromrétegű, előrecsatoltan felépített neurális hálózatokon számításokat végeztünk a legjobb előrejelzési teljesítményt nyújtó modellstruktúra és bemenő paraméterkészlet megtalálására. A hálózatok betanítása a múltbeli rengésgyakoriság mint bemeneti információ alapján történt. A feladatban alkalmazott neurális hálózatok olyan esetekben bizonyultak megfelelően betaníthatónak, amikor a bemenő paraméterkészlet tartalmazott különböző magnitúdósávokban megfigyelt rengésgyakoriságokat, illetve egynél több, nagy földrengések közötti időintervallumból származó adatot. A megfelelő választ adó hálózati struktúrát illetően felmerül a kérdés, hogy lehet-e ennek kapcsolata a tektonikus feszültségfelhalmozódás és/vagy -kioldódás folyamatának fizikájával? A kidolgozott hálózatok figyelemre méltóan jó előrejelzési teljesítménye arra utal, hogy a neurális hálózatokkal történő modellezésnek perspektivikus alkalmazásai lehetnek a földrengéskutatásban.

Magyarország gravitációs lineamenstérképe — első eredmények – Kiss János

Az országos földtani, szerkezetföldtani térkép elkészítésekor gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon a fúrásokban jelentkező képződmény-változások milyen folyamathoz kapcsolhatók, és a kapcsolatot mivel lehet igazolni? Hogyan lehet megfogni egy vető, egy feltolódás pontos irányát és a hatásának következményeit? Ilyenkor vesszük elő a föld­tani információk megértéséhez a geofizikai adatokat, amelyek a felszín alatti térrészről hordoznak információt. A geofizikai adat sokféle lehet, s mivel nincs mindenhol 3-D szeizmika, így sok helyütt az országos gravitációs adat­bázis is hasznos ismeretekkel szolgál. A cikk ennek igazolására mutat be „fantázia-ingerlő” térképeket, szűrési feldolgozásokat és a feldolgozások eredményeképpen kapott gravitációs lineamenseket, amelyek megfelelő sűrűségkontraszt esetén jól kijelölik a képződményhatárok, illetve tektonikai szerkezetek helyét.

 

Eötvös Loránd és a Föld alakja (Az Internationale Erdmessung budapesti kongresszusának 100. évfordulójára) – Szabó Zoltán

 

hírek, beszámolók

Környezeti és mérnökgeofizikai konferencia Kínában – Szalai Sándor, Szarka László, Varga Mihály

Új, 732 oldalas alapmű a geofizikában: Felszínközeli geofizika (könyvismertetés) – Szarka László

Rendezvénynaptár

Az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány 2005. évi közhasznúsági jelentése

 

IN MEMORIAM

Mituch Erzsébet

 

 

47. évfolyam, 1. szám

2006 június

 

EGYESÜLETI HÍREK

A Magyar Geofizikusok Egyesületének 2006. április 21-i közgyűlése — Pályi András

Meddig úsznak az aligátorok? (szubjektív beszámoló az Ifjúsági Ankétról) — Hegybíró Zsuzsanna

Eötvös-koszorúzás 2006 — Kakas Kristóf

 

cikkek

Újabb vizsgálatok a villamos távvezetékek terének geofizikai alkalmazhatóságára — Takács Ernő, Pethő Gábor

A numerikus szimuláció és a kísérleti mérések alapján megállapítható, hogy a villamos távvezetékek elektromágneses tere már a távvezeték közvetlen közelében is fontos földtani információkat adhat. A laterális inhomogenitások helyének megkeresésére ajánlható a távvezetékkel párhuzamos szelvényeken a szomszédos — érintkező — elektróda-terítéseken mért feszültségek arányának térképezése, ami egészen egyszerű és olcsó műszerezettséggel, kedvező terepi teljesítménnyel megoldható. Ez a módszer célszerű — extra-, és interpolálási feladatú — kiegészítése lehet a hagyományos geoelektromos szelvényezéseknek és szondázásoknak. Az inhomogenitások rétegtani azonosítását és mélységi helyzetét a hagyományos mérések helyéhez való csatlakozással lehet biztosítani. Az azonosítás megoldhatónak látszik az 50 Hz felharmonikusainak mérésével is, amihez viszont már nagyobb érzékenységű szelektív feszültségmérőre — esetleg digitális jelrögzítésre — az elektromos és valamelyik mágneses komponens egyidejű mérésére, további elvi és terepi vizsgálatokra is szükség van.

 

Környezetszennyezés detektálása mágneses szuszceptibilitásmérésekkel — Márton Péterné Szalay Emőke, Márton Péter

A környezet állapotának felmérésében, valamint a környezetszennyezés detektálásában a mágneses szuszceptibilitás egyre jelentősebb szerephez jut, mivel mind a terepi, mind a laboratóriumi szuszceptibilitás-mérések összehasonlíthatatlanul gyorsabbak és költséghatékonyabbak, mint az egyéb, hasonló célú módszerek (pl. kémiai analízis). Az alábbiakban példák felvillantásával adunk tájékoztatást arról, hogy a közelmúltban beszerzett eszközeinkkel milyen jellegű, a környezeti mágnesség körébe eső feladatok megoldásával foglalkoztunk.

A CHAMP mesterséges hold mágneses méréseinek értelmezése a Pannon-medence tartományában — Kis Károly, Patrick T. Taylor, Puszta Sándor, Wittmann Géza, Hyung Rae Kim, Toronyi Bence, Torsten Mayer-Gürr

A CHAMP méréseiből meghatározott mágneses anomáliák rendszerint gömbi polárkoordináta-rendszerben hozzáférhetők, addig az inverzióhoz szükséges direkt feladat egyenletei általában helyi derékszögű koordináta-rendszerben állnak rendelkezésre. A gömbi polárkoordináták egy transzlációval (eltolással) és egy rotációval (forgatással) transzformálhatók helyi derékszögű koordináta-rendszerbe. A Pannon-medence közepén elhelyezkedő mágneses anomália inverziós modellje háromszög keresztmetszetű, függőleges oldallapokkal határolt, vízszintes fedő- és alaplapokkal rendelkező prizma. A inverzió célja a modell geometriai paramétereinek meghatározása rögzített remanens mágnesezettség mellett. A inverzióban szereplő minimum feladat numerikus megoldása simulated annealing eljárással került megoldásra. Az anomália központi része keresztezi a Tiszai egységet. A mágneses anomália forrásai különböző eredetű fragmentumokból: ofiolitokból és metamorf kristályos kőzetekből állhatnak.

Szemelvények a magyar geofizika történetéből II. — Szabó Zoltán

 

HUNGEO 2006 (felhívás)

Geofizikai–földtani–környezetvédelmi vándorgyűlés és kiállítás (felhívás)

Rendezvénynaptár

 

IN MEMORIAM

Divéky Adorján

 

46. évfolyam, 4. szám

2006 március

 

EGYESÜLETI HÍREK

www.mageof.hu: az Egyesület honlapjának új kiadása    Kakas Kristóf      p 142

 

cikkek

Régi adat nem vén adat: Az Eötvös-ingás mérési eredmények újraélesztéséről   Szafián Péter, Timár Gábor, Horváth Ferenc      p146

A múlt század első felének legsikeresebb geofizikai műszere a torziós inga volt. Magyarország területén több tízezer ingamérést végeztek, melyek pontossága máig megállja a helyét, és felhasználhatók lennének a mai földtani kutatásokban. Sajnos az adatok jelentős része csak térképi formátumban lelhető fel. Cikkünkben egy olyan eljárást mutatunk be, amelynek segítségével az „analóg” térképekből digitális adatbázist hozhatunk létre. A módszer alkalmazásával eddig a hazai Eötvös-ingás mérések 15 százalékát sikerült feldolgoznunk.

 

Kaphatunk-e reflexiót hőmérséklet-különbségről?    Prónay Zsolt, Törös Endre, Miskolczi Rita     p 152

2001-ben, a tervezett budapesti 4-es metróvonal Duna alatti szakaszának vizsgálata során mért szonár (ultrahang tartománybeli szeizmikus) szelvényeken olyan jelenségeket fedeztünk fel, amelyeket addigi tapasztalataink alapján nem tudtunk megmagyarázni. A lehetőségek végiggondolása során arra a feltételezésre jutottunk, hogy az azonosíthatatlan jeleket meleg víz beáramlása okozhatja. Az elvégzett számítások megerősítették, hogy a környéken várható 40 °C-os szökevényforrások és a mérések idején a Duna 4-5 °C-os vize közötti hőmérséklet-különbségből származó akusztikusimpedancia-kontraszt szonár mérésekkel valóban kimutatható.

Bár a számítások és a matematikai modellezések egybehangzóan azt mutatták, hogy a kb. 35 °C hőmérséklet-különbség a szonár szelvényeken kimutatható nagyságú reflexiót eredményez, „az ördög nem alszik” elve alapján szükségét éreztük annak, hogy a valós körülményekhez hasonló módon, fizikai modellezéssel is bizonyítsuk a hőmérséklet-különbség kimutathatóságát.

 

Egy figyelemre méltó refrakciós módszer: F. W. Hales kiértékelési eljárása    Polcz Iván     p 158

1993-ban a Magyar Geofizikában (34. évf. 3. sz.) „Az értelmezési eljárások fejlődése a sekélyrefrakciós kutatásban: a felbontóképesség javítása I. rész” – címmel összefoglaló ismertetés jelent meg a refrakciós értelmezési eljárásokról [Polcz 1993], kiemelve közülük a szélesebb körben ismeretessé váló, ígéretesnek mutatkozó GRM módszert. Bengt Sjögren 2000-ben megjelent dolgozatában konkrét modell és terepi példák bemutatásával tette közzé kritikai vizsgálatának eredményeit [Sjögren 2000], amelyek alapján Derecke Palmer refrakciós kiértékelő módszerét korlátozott értékűnek ítélte. Vizsgálatai során és kézikönyvében [Sjögren 1984] is jelentős teret szentelt a Hales-módszernek, mely nálunk nem vált szélesebb körben ismertté, gyakorlati alkalmazása elmaradt. Jelen dolgozat ezt a mulasztást szeretné jóvátenni a szellemes módszer példákkal kiegészített ismertetésével.

 

A geotermikus hő kitermelésének lehetőségei az elárasztott recski mélyszinti bánya tárnáiból (Esettanulmány)     Göőz Lajos        p 163

 

Zárszó A magyar geofizikai kutatás története tárgyú cikksorozathoz    Aczél Etelka, Pintér Anna    p 165

 

Hozzászólások Szarka László Geofizika az Akadémián 1949–2005 című cikkéhez, a szerző viszontválasza    Szongoth Gábor — Szarka László — Ifj. Zilahi-Sebess László      p 167

 

Hozzászólás Bodoky Tamás Becsapódási kráterek a Földön c. cikkéhez    Stomfai Róbert      p 169

 

hírek, beszámolók

 

Beszámoló a WSF 2005-ről  Szarka László Pro Geophysica ’2005    Baráth István Rendezvénynaptár    pp 170, 176

 

 

IN MEMORIAM

Cserepes Bálint        p 175

46. évfolyam, 3. szám

2005 december

 

 Gratulálunk dr. Bencze Pálnak! — Gratulálunk dr. Galsa Attilának és dr. Bus Zoltánnak! — Gratulálunk dr. Bodoky Tamásnak!  p  85

 

egyesületi hírek

Tisztelet az éveknek — Kettős születésnap Tihanyban (50 éves a Tihanyi Obszervatórium és 950 éves a Tihanyi Bencés Apátság) — A földmágneses mérések kezdetei Magyarországon — Emlékezés a Tihanyi Obszervatórium egyik első munkatársára       p 86

 

cikkek

Paleorengések által gerjesztett maximális horizontális gyorsulásamplitúdók számítása a cseppkövek törőszilárdságának ismeretében  Szeidovitz Győző, Leél-Őssy Szabolcs, Surányi Gergely, Czifra Tibor, Gribovszki Katalin              p 91

A Magyarország területén található Hajnóczy- és Baradla-barlangokban lévő cseppkövek egy része alkalmas a környezetükben az elmúlt néhány tízezer évben keletkezett földrengések erősségének felső becslésére. Az ép cseppkövek paramétereiből megállapítható, hogy fejlődésük során milyen nagyságú horizontális gyorsulásértéknél nagyobb nem terhelhette őket.

Laboratóriumban megmértük a cseppkőmintákban terjedő rugalmas hullámok sebességét, sűrűségét és a minták törőszilárdságát. Két azonos típusú szeizmográffal folyamatosan regisztráltunk a sas-hegyi dolomit felszínén és a felszín alatt 25 m mélységben lévő pincében. Azt tapasztaltuk, hogy a földrengések regisztrátuma jól megegyezett. A helyszínen mértük a cseppkövek sajátfrekvenciáját és csillapodási tényezőjét. Mintát vettünk a Baradla-barlang Olimposz Termében lévő 5,1 m magas sztalagmit cseppkőből és meghatároztuk életkorát. Megállapítottuk, hogy az elmúlt 100 000 évben a cseppkövet 1,14 m/s2-nél nagyobb horizontális gyorsulás nem terhelte. A vizsgált cseppkő környezetében lévő tektonikai szerkezetek (Darnó vonal) földrengés-potenciáljának megállapításánál figyelembe kell venni ezeket az eredményeket.

 

A Curie-hőmérsékleti fázisátalakulás geofizikai következményei.  Kiss János, Szarka László, Prácser Ernő   p 102

A Curie-hőmérsékletnek megfelelő mélységtartományban — Magyarországon ez 4–16 km-re tehető — több érdekes geofizikai anomália jelentkezik. Elsőként említhetnénk a földmágneses adatok spektrális vizsgálata alapján ebben a mélységtartományban kimutatott rétegszerű mágneses hatókat. Ugyanitt több magnetotellurikus szelvényen is jól vezető kéreganomália jelentkezik, és minden alapunk megvan annak feltételezésére, hogy az eddig ismert és fizikailag reális mechanizmusokhoz egy eddig figyelembe nem vett jelenség, a mágneses fázisátalakulás is hozzájárulhat.

Cikkünkben a Curie-hőmérsékleten jelentkező fázisátalakulást ismertetjük, illetve az ennek kísérőjeként meg­jelenő, rendkívüli módon megnőtt mágneses szuszceptibilitást (Hopkinson-effektust), mint a mélybeli mágneses és jól vezető kéreganomáliák egy lehetséges magyarázatát.

A másodrendű mágneses fázisátalakulás jelensége — mint lehetséges magyarázat a mágneses és magnetotellurikus anomáliák eredetére — Kiss Jánosban vetődött fel a NYME Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskolában végzett PhD tanulmányai során.

  

INTERMAGNET: globális geomágneses rendszer  Geomágneses-aeronómiai közösség   p  111

A tanulmány első része a geomágneses tevékenység leírásának fejlődését ismerteti, utalva a mindenkori fel­használási lehetőségekre. Kitér az aeronómiai hálózatok szerepére is. A második rész az INTERMAGNET és más mai együttműködési szervezetek adatszolgáltatásával foglalkozik. A harmadik rész magyar kutatók (MTA GGKI és ELGI) olyan eredményeit ismerteti, amelyek geomágneses hálózati adatokon alapulnak.

 

 

Globális szeizmológiai megfigyelések Tóth László  p 121

 

Geofizika az Akadémián 1949–2005  Szarka László           p 127

 

hírek, beszámolók

Emléktábla-avatás — Elkésett megemlékezés (Bengt E. Sjögren 1925–2001) — Támogassa a Magyar Geofizikusokért Alapítványt!             p 136

 

46. évfolyam, 2. szám

2005 október

 

Gratulálunk dr. Kiss Bertalannak p53

Gratulálunk dr. Baráth Istvánnak  p53

 

Egyesületi hírek

A Szeniorok Bizottságának hírei p54

Eötvös Loránd fizikai tanulmányi verseny Celldömölkön  p 54

 

EAGE

Az EAGE 67. konferenciája és kiállítása p55

Magyar EAGE-csoport p 55

 

cikkek

A nagy számok törvényének teljesülése végtelen nagy aszimptotikus szórás esetén  Steiner Ferenc, Hajagos Béla p 60

A dolgozat vizsgálatai megmutatják, hogy az általános értelemben felfogott „nagy számok törvénye” akkor is teljesülhet, ha az aszimptotikus szórás végtelen.

Geostatisztikus eloszlású véletlenszámok gyors előállítása Hajagos Béla p 64

Egyes elméleti célú Monte Carlo-vizsgálatoknál és bizonyos pontosságnövelő geofizikai gyakorlati algoritmusoknál (pl. többlethiba-módszer) igen nagy mennyiségű geostatisztikus eloszlású véletlenszám előállítására van szükség. A dolgozat nemcsak erre az esetre ad meg kis gépidőigényű módszert, hanem a páratlan a típusparaméterű összes eloszlásra is (amelyek azonosak a páros számú szabadsági fokkal jellemzett Student-eloszlásokkal).

Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet geodéziai vonatkozású gravitációs kutatásai napjainkig Csapó Géza p 66

Adalékok Baráth István, Kiss Bertalan „A mélyfúrási geofizika története Magyarországon” című tanulmányához  Csath Béla p 77

 

Hírek, beszámolók

IAGA 2009: Sopron, Hungary! — Beszámoló az IAGA Toulouse-i konferenciájáról — Geotermikus (IGA) világkongresszus — 50 éve végeztünk p 79

 

IN MEMORIAM

Windhoffer Gábor p 84

 

46. évfolyam, 1. szám

2005 június

 

Egyesületi hírek

A Magyar Geofizikusok Egyesületének 2005. április 22-i közgyűlése — Koszorúzás                  1

 

Szakcikkek

A különböző kéregvastagság indikálása a CHAMP gravitációs és mágneses mérései alapján

Taylor, T. Patrick; Kis Károly; von Frese, Ralph R. B.; Korhonen, J. V.; Wittmann Géza; Hyung Rae Kim; Potts, Larmie V.

 

A CELEBRATION-7 szelvény komplex geofizikai vizsgálata, és a „sebességanomália” fogalma

Kiss János........................................................................................................... 25

 

A totális gravitációs variométer megvalósíthatóságának igazolása a Stegena-inga mozgásegyenletének megoldásával

Juhász Sándor.................................................................................................... 35

 

Hírek, beszámolók

A Pro Geophysica emlékérem 2004. évi kitüntetettjei
Habilitációs eljárás a Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszékén
Az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány 2004. évi közhasznúsági jelentése
Rendezvények 2005

 

IN MEMORIAM

 

Siklós Albert

Sípos József

Martinecz Sándor

 

 

45. évfolyam, 4. szám

2004

 

MGE

A Szeniorok Bizottságának hírei     117

szakcikkek

A 2000-es évek első évtizede: a gravimetriai műholdak korszaka - Földváry Lóránt   118

Szemelvények a magyar geofizika történetéből - Szabó Zoltán   125

hírek, beszámolók

A cunami és tanulságai — az európai földtudomány kiáltványa     131

 

IN MEMORIAM

Kárpáti István

 

45. évfolyam, 3. szám

2004

 

MGE

Mea culpa      93

A Szeniorok Bizottságának hírei     94

szakcikkek

A magyarmecskei tellurikus vezetőképesség-anomália: eltemetett meteorit­kráter? - Bodoky Tamás, Kummer István, Kloska Károly, Fancsik Tamás, Hegedűs Endre   96

A fizikus Eötvös Loránd és a földtani kutatás - Szabó Zoltán       102

hírek, beszámolók

VEAB-pályázat 2005 — 17. IAGA elektromágneses indukciós műhely­találkozó Indiában — Beszámoló a 17. elektromágneses indukciós konferenciához csatlakozó MT adatfeldolgozási tanfolyamról — GEO 2004 Magyar földtudományi szakemberek VII. világtalálkozója — Van már Kövesligethy Radó Oktató Csillagvizsgáló! — Felhívás tanulmányok beküldésére 93, 111

 

45. évfolyam, 2. szám

2003

 

MGE

Eötvös Loránd fizikai tanulmányi verseny Celldömölkön — A Szeniorok Bizottságának hírei — Tisztelet az éveknek         61

szakcikkek

Újabb mérések a vertikális gradiens (VG) értékének meghatározására - Csapó Géza, Völgyesi Lajos          64

Különböző nagyságú többlethibák egyidejű alkalmazásának tesztje egy egyszerű 3-D-modellen - Hajagos Béla, Steiner Ferenc           70

Porozitás, permeabilitás, fraktálgeometria — Elek István           75

Magyar geofizikusok Kubában — Polcz Iván, Nyitrai Tibor, Szalay István      78

hírek, beszámolók

2005–2007: a Föld bolygó nemzetközi éve — Elvárások — Aranyokleveles geofizikus-mérnökök — Felhívás a jubileumi kiadványok átvételére     86

In Memoriam

Tóth János     90

 

45. évfolyam, 1. szám

2003

 

MGE

A Magyar Geofizikusok Egyesületének 2004. április 2-i közgyűlése — 50 éves a Magyar Geofizikusok Egyesülete       1

szakcikkek

Optimális határfrekvencia axiális dipól szelvények spektrális szűréséhez - Tóth Zoltán         21

A hazai geoelektromos kutatások története II. — Ádám Antal, Nagy Zoltán, Nemesi László, Takács Ernő 25

A vízkutatásban alkalmazott magmágneses rezonancia (NMR) módszer alapjai — Szemerédy Pál    40

Becsapódási kráterek a Földön — Bodoky Tamás            51

hírek, beszámolók

Az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány 2003. évi közhasznúsági jelentése — Felhívás a jubileumi kiadványok átvételére       56

 

In Memoriam

Renner János            58

Ribi Elemér    59

Tormássy István       60

 

TOVÁBBI LAPSZÁMOK FELTÖLTÉS ALATT...